Spag az az ember, akinek egész egyszerűen jó a társaságában lenni. Olyan, aki mindig jó kedvet sugároz, tudja, hogy mikor mit kell mondania, hogy jól, vagy egész egyszerűen jobban érezd magad. Ráadásul nagyon sokoldalú. Nagyon ért a zenéhez, vagy ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni: a zene csináláshoz. Nyilván a legtöbben a Rádió C-ből emlékeznek rá: a műsorai, a zenei szerkesztése valóban feledhetetlen, ennél azonban, ahogy az interjúból is kiderül, ő sokkal több. Ráadásul szerencsére ezután sokkal többet találkozhatnak majd vele, ugyanis a volt Rádió C-sekkel, és más ismert emberekkel – hogy kikkel, őszintén, nekem sem árulta el – valami újba vág bele. Ami biztos, hogy mi itt a Vorbán folyamatosan beszámolunk majd róla, róluk. Abban ugyanis biztosak vagyunk, hogy az, amit előállítanak, érdekes lesz és nagyon egyedi. Olyan spagos…

Szerinted azok közül, amiket valaha alkottál, mi az, ami a leginkább megmaradt, ami a leginkább eljutott az emberekhez?

Szerintem a Rádió C-ben eltöltött évek. Én előtte DJ-skedtem, de az nem szólított meg egy akkora tömeget, mint a rádió.

Mondod ezt annak ellenére, hogy a DJ-ket, úgy hírlik, egy óriási szeretet, lelkesedés és rajongás veszi körül, a diszkókban úgy tűnik, mindenki velük akar barátkozni.

Azért az sem fenékig tejfel. Mondok egy példát: rezidens DJ előtt nem szabad azt játszani, amit majd ő fog. Voltak, olyan kezdő DJ-k, akik a nagyoknak, a Schulznak vagy a Bakainak csak a lemezeket adogatták. De igen, azért egy kiváltság volt.

Kérlek, ne menj bele részletekbe… (nevetés)

Semmiféleképpen nem mennék bele, az mögöttünk van! (még nagyobb nevetés)

de mennyire élvezted te ezt?

Azt hiszem, abszolút kiélveztem ennek az előnyeit. De voltak hátrányai, és ezekről sem beszélnék.

Egy kicsit úgy beszélsz erről, mint a múltról, miközben folyamatosan halljuk az új zenéidet.

Átcsoportosítottam ezt a sztorit. Segítek zenekarokat, sokszor csinálok nekik például zenéket vagy zenei alapokat. Volt például egy projekt, amiben romák és nem romák a zenéről énekeltek egy dalban. Ez csak azért történt meg, mert megálmodtam. Csak a zene, ez a címe a dalnak. Azt veszem észre jó pár év elteltével, hogy jók a visszajelzések.

Nekem még úgy vagy meg, hogy DJ Spag, de talán érdemes most már téged simán Spagnak nevezni. Hogy van ez?

Ez néha van, néha nincs. A DJ Spag nevet a Rádió C előtt használtam. Aztán amikor a rádió elindult, elhagytam, majd visszavettem, amikor a Poncok Béla megkért, hogy a műsora alá rakjak zenét, mert akkor megint az voltam. A saját műsorban már nem volt fontos.

Azt kértem, hogy mondj dolgokat, amit te alkottál, és – mondjuk így – az örökkévalóságnak szólnak. Te a Rádió C-t mondtad, amivel persze nem akarok vitatkozni, de mondok én is kettőt: az egyik a Gyűrűk ura-paródia, amit 20 év után sem lehet megunni.

Ez is egy része az életemnek, egy ikonikussá vált videó.

Abszolút az, ez nem kérdés!

Miskolcon mentem az utcán, és egy fiú odajött hozzám, hogy a Gyűrűk ura-paródia nem érdekel olcsón.

Mit válaszoltál?

Az egyik szereplő hangján, Frodóként szólaltam meg. Ezen a hangon mondtam, hogy nem érdekel. Rögtön tudta, hogy én vagyok az.

Hogy jött az egész?

Bent maradtunk vágni műsorokat, és Baranyi Pisti, akkor nézte a Gyűrűk urát, és elkezdtük szinkronizálni a Báróval. Mondtuk, ami jött, a Pisti meg felvette. Aztán egyszer csak meglett a videó. Nem volt megírva, csak mondtuk, ami eszünkbe jutott. Mi ilyet csináltunk korábban is, például L.L. Juniorral. Eddie Murphy-filmeket narráltunk. Levettük a hangot a tévéről, és mondtuk, ami eszünkbe jutott.

Milyen kár, hogy azokról nem készült felvétel.

Tényleg nagy kár, mert olyankor olyan nevetések voltak… Átvittük az egészet cigányba. És teljesen más jelentést adtunk a filmnek.

Ha akarnád, a bőröd színe alapján, a neved alapján, akár tehetnél úgy is, mintha te nem roma lennél. Ha kicsit gonoszkodni akarok, azt mondom, te egy fehér roma gyerek vagy. Legalábbis külsőre…

Soha nem tagadtam, hogy roma vagyok, ez volt a természetes. Édesanyám roma, édesapám nem, de én roma vagyok. Nem látszik rajtam, de mindig is annak vallottam magam, romák vettek körül, ebben nőttem föl.

Akkor ha jól értem, Fatimával anyai részről vagytok testvérek.

Anyai részről vagyunk édestestvérek. Mi olyat nem használunk, hogy féltestvér. Ahogy unokatestvér sincs. Testvér van, és úgy is szeretem őket.

Egy másik dolog, ami nekem abszolút téged jelent: összemixeltél egy Michael Jackson- és egy Justin Timberlake-számot, és adtál nekem erről egy cd-t. Hát karcosra hallgattam. Te a sok zene mellett, amit valaha készítettél, emlékszel egyáltalán erre?

Emlékszem, a Rádióban a kollégák is rengeteget hallgatták, meg játszottam is a műsoromban, úgyhogy az nagyon népszerű volt. Nem volt rossz visszajelzés.

A Rádió C szinte az egész beszélgetésben jelen van. Mekkora hatással volt az az életedre?

Abszolút meghatározó volt, a legszebb éveimet ott töltöttem.

Van egy új oldalatok, a Habiszti. Csak néhány napja indítottátok, de már most nagyon népszerű. Mit lehet róla tudni?

Megalakult a Hagyomány, Bizalom, Szeretet, Tisztelet, a Habiszti nevű szervezet, ami egy kísérleti történet, régi Rádió C-sekkel és újakkal, újságírókkal és híres, a médiából jól ismert emberekkel. De ez utóbbi, hogy kik lesznek még benne, egyelőre legyen titok, de ígérem, hamarosan mindenre fény derül. Ígérem, nagyot fog szólni.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.