Múlt héten vasárnap meggyújtottuk az utolsó gyertyákat az adventi koszorúkon, ami azt jelenti, hogy elérkezett a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, a karácsony. Ennek az időszaknak országonként eltérő szokásai vannak, de egy dolog mindenhol közös: az ünnep lényege a család. Ilyenkor találkozik a kisebb-nagyobb család, összejönnek és a saját hagyományaiknak megfelelően töltik el ezt az időszakot. De honnan is erednek a karácsonyi szokások? Mióta és mit ünnepelünk ilyenkor? Mik az időszak legfontosabb jelképei? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az ünneppel kapcsolatban.

A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe a húsvét mellett. Ebben az időszakban Isten fiának, Jézus születését ünnepeljük. Jézus születésének napját továbbra sem tudják pontosan meghatározni a kutatók, ennek ellenére világszerte december 25-én ünneplik születésének napját. Jelenleg a történészek azt gondolják, hogy két oka lehet annak, hogy ezen a napon ünneplünk: – egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, mások szerint pedig azért ezt a napot választották, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi részén. Már a korai keresztények is ünnepelték Jézus születését, az akkoriban elterjed Mithrász és a Sol Invictus ünnepe helyett. Azt, hogy pontosan mit is ünneplünk ilyenkor, az első nikaiai zsinat (kr.u. 325. – a szerk.) – amit I. Konstantin, római császár hívott össze – mondta ki. Itt rögzítették elsőként, hogy a karácsony egy keresztény ünnep, amely Jézus földi születésének az emléknapja, emellett, pedig az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

A karácsony egyik legfontosabb szimbóluma a szépen feldíszített karácsonyfa, amelynek eredete a tizenhatodik századi Németországra vezethető vissza. Hazánkban az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861 – a szerk) állította fel Martonvásáron, 1824-ben.

Karácsony Magyarországon:

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje, míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e. A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. A 19-20. században a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, ami egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt.

 

Ezzel a kis visszatekintéssel szeretnénk minden kedves olvasónknak boldog, békés karácsonyt kívánni. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.