Lakatos Menyhért, Péli Tamás, Choli Daróczi József, Snétberger Ferenc – ha arra kérnénk az Olvasót, nevezzen meg pár embert, kit, vagy kiket tart a roma kultúra legjelesebbjei között, az előbbi nevek egyike, vagy mindegyike biztos a felsoroltak között lenne. Úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint szemek a láncban, kezdve az 1957-ben megalapított Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségétől az iskolaalapító Snétberger Ferencig. Hogy milyen állomásokat járt be a roma kultúra az 1960-as évektől napjainkig, mikor tűntek fel a roma irodalom, képző- és festőművészet nagyjai, arról Daróczi Ágnes újságíró, etnológus beszélt a Vorbának. Mivel az írás több évtizedet fog össze, ezért következő cikkeinkben részletesebben is taglaljuk kik voltak az 1960-as évektől napjainkig a roma kultúra, irodalom, zene, képző- és festőművészet kiemelkedő tagjai.

A magyarországi cigányságnak nem voltak kisebbségi jogai, bármennyire is ott voltak például 1956-ban a forradalom pesti srácai között, akár a Corvin közben, és bármennyire is megengedték 1957-ben László Máriának hogy megalakítsa az első Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét, ez a fellendülés csak 1961-ig tartott – mondta Daróczi Ágnes.

A kezdetek

1961-ben politikai bizottsági határozattal bezárták a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét, azzal, hogy a cigányság nem nemzetiség. Holmi tudósok arról cikkeztek attól fogva, hogy a nyelvünk alkalmatlan a kommunikációra. El lehet képzelni, hogy egy jelenlévő, mégis eltagadott, elnémított nép gyermekei hogyan élték meg ezt az állapotot, hiszen minden faluszélen ott voltak a cigánytelepek, és aztán a mezőgazdaságban felszabaduló tömegek elkezdtek a nagyvárosokban munkát keresni. Ott már szállásokon laktak. És tömegével voltak városokban a hétköznapokon, és legfeljebb hétvégéken otthon.

Bari Károly, Lakatos Menyhért

Amikor a 70-es évek legelején, 69-70-ben Bari Károly Holtak arca fölé című kötete megjelent, olyan volt, mint derült égből a villámcsapás, hiszen a nyelvezete, a képei, a stílusa, csak a kortárs legnagyobb költőkhöz voltak hasonlatosak. Juhász Ferenchez, Nagy Lászlóhoz, és amikor a Domokos Mátyás bemutatta őt, akkor nem volt kérdés, hogy a falu utolsó házából jött egyszerű gyerek, a maga zsenialitásával, Petőfi és József Attila örököse. Vagyis hogy ott van a helye a kortárs legnagyobbak között.

Bari Károly (drot.eu)

Csak hogy a politika játékszerévé tette ezt a zsenit. Már akkor is megpróbálták kirakatban mutogatni, és túl nagy volt a rávetülő fény, az izgalom körülötte. És a renitens fiú, aki népe sorsát, hazája alávetettségét nem átallotta 1972-ben már megfogalmazni, bizony egy-kettőre az erőszakkal besorolt, besorozott katonák között találta magát. Előbb erőszakkal felinjekciózták, hiszen még 50 kiló sem volt, hogy besorozhassák. Nehezebb volt a katonai felszerelés, mint a költő súlya. Lázadozásával, igazmondásával, bátorságával, aki meg merte fogalmazni, hogy ez az ország még nem az ország, nem az én országom, ez az ország nem a te országod, és hogy idegen zászló sem csap szemembe. Hamarosan a fegyelmik sorozatával találta szembe magát, hogy aztán a szegedi Csillagbörtön politikai foglya legyen.

1971-ben a Nagyvilág című folyóirat meglepetéssel szolgált, hozza Lakatos Menyhértnek, az egykori vésztői téglagyár kitalálójának és igazgatójának, majd elzavart és megszüntetett téglagyári igazgatójának novelláját, a Biszórit, és hozza József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor legszebb verseinek cigány anyanyelvű fordításait Choli Daróczi József tolmácsolásában.

Csoportkép balról jobbra, lent Péli Tamás, Lakatos Menyhért, Choli Daróczi József kislányával, Annával, fent Szentandrássy István, Gyügyi Ödön, Kovács József Hontalan, Nagy Gusztáv (sulinet.hu)

Balázs János, Szepesi József, Osztojkán Béla

Gyakorlatilag a művészet, és éppen az irodalom területén lépett talán a legnagyobbat, de hogy szavamat ne felejtsem, az 1905-ben született Balázs János 66 éves, amikor felfedezik, és képzőművészként amolyan naiv, remeteként betör a képzőművészet világába, és egy szerencsés véletlen folytán, hogy fiatalok az ő bölcsességére, világlátására kíváncsiak, és vándorlásaik, útkereséseik közepette a Szepesi József, az érettségizett cigány fiatal, később ugye költő lesz.

Vagy éppen Szabó Tamás, aki inkább szobrásznak készült, de akkoriban még csak fest, vagy Botos Zoltán, aki a festékeket próbálgatja éppen, miközben bölcseleteket hallgat Balázs Jánostól, úgy dönt, hogy nekiajándékozza a festékkészletét. Az első alkotások még aznap elkészültek. Milyen kevéske idő adatott ennek a zseninek is. 60-as évein jóval túl megcsúfolván és szembemenvén sorsával, a szélre sodort és kiszolgáltatott ember, a bölcs remete mégis maradandót hagyott ránk.

Balázs János a művei között (fidelio.hu)

Pontosan tudom, hiszen jó néhány képzőművésszel van személyes kapcsolatom, hogy milyen nagy hatással volt rájuk Balázs János, a világtól elszakadt, elvonult bölcs remete alkotásainak színvilága, bátorsága, forradalmisága. Hogy hogyan köszönnek vissza akár Győri Márton, akár Kalmár János vagy éppen Szabó Tamás alkotásaiban ezek az igazi elmélyülések, messzire látások, amiknek elsősorban és elsőrendűen is a gondolat megállíthatatlansága a jellemzője, és amely viselkedést, bölcsességet, életszemléletet Balázs József művészetéből merítettek akkor.

És az ő elindulásuk, az ő útkeresésük, az ő vállalásuk erőt adott a következő nemzedékeknek is. Erőt adott, hogy az irodalomban próbálják meg megtalálni magukat. Nem felejthetjük el Osztojkán Bélát, aki előbb költőként, regényíróként mutatkozott be Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen című műve, érdemes lenne újraolvasása, hiszen kortörténet. Az ’56 után kiszabadult politikai foglyok helyére tömegével vitt cigány internáltak története, valahol a törvényen kívüli cigányság sorsát mutatja meg. Igazi, mély társadalomrajz.

irodalmijelen.hu

Horváth Gyula, Horváth József, Balogh Attila

De eszmélhetünk máig Horváth Gyula 11 kötetes miskolci költő verseiből is. Amilyen bátran és mélyen néz a feneketlen kút öblébe. Szabadság, vasra vert ígéret. És persze itt vannak az ifjak. Nagyon furcsa, hogy olyan ez, mint hogyha egy járatlan és járhatatlannak hitt utat ők, az elsők felfedeztek volna, és nyomukban elindulnak lassan a többiek is. Tóth Olivér, Ördög Róbert, Holdosi József a regényíró, és hát Balogh Attila a költőnk.

Ne feledkezzünk el róluk, amikor arra vágyunk, hogy a mi igazunkat igazán mélyen és nem beszorítottan, de világra nyitottan kimondja helyettünk. És nem feledkezhetünk el a képzőművészetről sem. Ugye 1979 májusában az akkor népművelési intézet és Vitányi Iván igazgató, akkori igazgatóm jóvoltából összegyűjthettem a roma értelmiséget, és a népművelési intézet képzőművészeti osztálya Karsai Zsiga bácsival az élen volt a segítségünkre, hogy körbejárjuk az országot, és keressük a képzőművészetben a Balázs János bácsi útján elindultakat.

Péli Tamás, Choli Daróczi József, Orsós Teréz

Ebben a keresésben olyan nagyszerű emberek voltak társaim, mint Péli Tamás festőművész, aki Hollandiából jött haza, hogy beírasson minket Magyarország történelmébe a képeivel. Vagy éppenséggel maga Karsai Zsiga bácsi, aki nemcsak amatőr festőként, de táncosként is világhírnévre tett szert. És hát jött velünk szinte hogy kérés és unszolás nélkül Lakatos Menyhért, az író, aki ’75-ben a Füstös képekkel olyan sikert aratott, hogy az első könyvét 16 nyelvre fordították le a nagyvilágban.

És jött velünk Choli Daróczi József, akinek a folyamatos és jelenlévő elnyomás miatt újabb 30 évet kellett várnia, mire megjelenhettek műfordításai cigány nyelven is. És jött velünk Bársony János, aki egykoron a Fővárosi Cigány Önkormányzat koordinációs bizottsági titkára volt, és mint olyan kialakította a cigány családgondozói hálózatot, kibrusztolta, kieszközölte, hogy legyen kulturális intézményünk, amiből később a Romano Kher lett, hogy cigány értelmiségiek kerüljenek be az államigazgatásba, hogy táborozni vihessük a gyerekeket nyaranta. És még számos ilyen apróságot. És jött velünk Kalla Éva, aki kultúraszervezőként mindig megbízható társam volt, és 1979 májusában összeállíthattuk a roma képzőművészek első országos kiállítását. Tizennégy alkotó mutatkozott be, Balázs János bácsi önálló szobát kapott, ahol középütt Horváth Vince bácsi fafaragó szobrai, a népművészet mesterének alkotásai álltak.

És a frissen fölfedezettek között olyanok voltak, mint Oláh Jolán, Orsós Teréz, vagy éppenséggel Pongor Beri Károly, akit mostanában inkább David Beery néven ismer a nagyvilág. Csak néhányukat emlegettem. A sor azóta bővült, de ha megnézzük, hogy miért is errefelé fordult gyakorlatilag az emancipációért küzdő roma mozgalom gyereke, azt mondhatjuk, hogy mert azt a tényt, hogy a cigányok kitűnő muzsikusok, jól zenélnek, táncolnak, az egész világ tudja.

Sárközi Ferenc, Snétberger Ferenc, Szakcsi Lakatos Béla

De egyre kevésbé tartották számon azt a tényt is például, hogy magyar nemzeti öntudat ébrentartói azok a kávéházi cigány zenét játszó, meg falusi cigány zenekarok voltak, akik akár például Mátyás király udvarában, a Rákóczi szabadságharcban, vagy éppen 1848-ban is fújták a riadót, talpalávalót és a kesergőket. Elfelejtették, pedig mondjuk 1908 környékén önálló kötet is jelent meg magyar népzenészek könyve Mészöly Miklós, ha jól mondom, oláh volt. És ott nem találsz olyan cigány prímást, akinek a története ne úgy kezdődne, hogy az 1848-as szabadságharcban ennél és ennél a honvéd zászlóaljnál szolgált, mint például Sárközi Ferenc, aki Kossuth hadnagya volt. És milyen sajátos fintora a történelemnek, hogy mára azoknak a híres zenész dinasztiáknak a leszármazottai kénytelenek inkább más műfajok felé elmenekülni, ha kenyeret akarnak keresni.

Snétberger Ferenc gitárművész (snétberger.com)

Mára világhírű zenészeink vannak a komolyzenében, a jazzben, és hát minden műfajú zenében. Elég csak mondjuk a Lakatos fivérekre gondolni. Roby Lakatosra és Tony Lakatosra, a fújósra és a hegedűsre. Vagy éppen Snétberger Ferenc gitárművészre, aki iskolalapító is. És akkor még nem beszéltünk Szakcsi Lakatos Béláról vagy Balázs Jánosról, a zongoristánkról, és nem beszéltünk a sok-sok zeneszerzőről, akik egy kicsit a jazz, kicsit a népzene határán szerintem nagyon is hozzájárulnak az új nemzet világzene-alakításához, mint új műfajhoz. Szóval tudtuk és számontartottuk, hogy azt gondolják rólunk, hogy mi elsősorban táncolunk, zenélünk. Ezért aztán nagyon tudatosan választottunk más műfajt. A képzőművészetet, az irodalmat, hogy áttörjük azt az előítéletekből felállított várat, amit le kell rombolni, hogy megmutathassuk a kettős aranypántot homlokunkon, ahogy Kovács József Hontalan költő írja, és ahogy Péli Tamás festőművészünk mindig is emlegette. Homlokunkon kettős aranypánt van. Egyik a cigányságom, másik a magyarságom, és egyikről sem vagyok hajlandó lemondani.

Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy az irodalom és a képzőművészet területén fogunk betörni a művészet szent templomába, hogy katarzist előidézve elfogadtassuk magunkat, hogy kialakulhasson a szolidaritás, a kölcsönös elfogadás és tisztelet, hogy ez az elnyomott és megalázott nép visszaszerezhesse méltóságát és önbecsülését.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.