Külföldről, Georgiából érkezett delegáció Budapestre azért, hogy megismerjék a Magyarországon jól működő foglalkoztatási gyakorlatot. Köztük a közfoglalkoztatást, és azt, hogy a közfoglalkoztatottságból később az abban részt vevők hogyan tudtak átkerülni a piaci szférába. Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a Vorbának többek között azt is elmondta, hogy a delegációnak beszélt arról is, hogy hogyan sikerült a romák foglalkoztatottságát tíz év alatt jelentősen növelni.

A delegációt a Belügyminisztériumban fogadta Pintér Sándor belügyminiszter, Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár és Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. A nem sajtónyilvános esemény után utóbbit sikerült elérnünk.

2010-ben nagy fokú társadalmi igény volt arra, hogy többen dolgozzanak, a szegénység elleni küzdelem volt a középpontban. Napjainkra már gazdasági igény van a munkaerőre – mondta a kormánybiztos arra a kérdésünkre, hogy miről tartott előadást a Georgiából érkező delegációnak.

Sztojka Attila azt is elmondta, hogy Magyarországon a romák és a nem romák esetében sok embernek változott meg az élethelyzete, és növekedett a vásárlóereje, nagyobb lett az önállóság és kisebb a kiszolgáltatottság. Ez annak is köszönhető, hogy 2010 óta 50 százalékkal több roma ember dolgozik.

Jó példaként említette ezzel kapcsolatban, a családi porta programot, amelynek köszönhetően önfenntartóvá váltak családok, de szerinte ennek volt más hozadéka is.

„Vidéken rengeteg volt a megműveletlen kert, azzal, hogy ezek eltűntek, javult a társadalmi megítélés, ráadásul sokan megtanulták, hogy hogyan tudnak a piacra termelni”.

Sztojka Attila szerint ezért jöhettek létre a termelőműhelyek, amelyekben piaci megrendelést valósítanak meg.

Miskolcon házgyár nyílt, ahol hátrányos helyzetű emberek dolgoznak, aztán az általuk készített házakba később részben ők maguk költözhetnek be. Tiszaroffon és Sellyén pedig varroda létesült. Utóbbi kettőben is hátrányos helyzetű emberek dolgoznak, a varrodák pedig olyan termékeket készítenek, amelyek eladhatóak, vagyis a piacra dolgoznak, de az általuk előállított munkaruhákat hordják többek között a miskolci házgyárban is.

„Mivel fontos szempont a lakhatás a foglalkoztatáshoz, ezért hoztuk létre a házgyárat Miskolcon. Ahhoz, hogy minőségi munkát várjunk el az emberektől, a megfelelő lakhatási körülményeket is biztosítani kell számukra. Nem mindegy, milyen körülmények közül érkeznek a munkahelyükre” – mondja a kormánybiztos.

Mind a három termelőműhely megnyitása előtt, előbb felmérték a piaci igényeket, illetve a lakosság iskolázottságát, majd ezeket az információkat alapul véve nyitották meg az üzemeket.

„A házgyárban olyan technológiát alkalmazunk, hogy a kivitelezésben alacsony iskolai végzettségű emberek is részt vehessenek. A gyárban előállított fém elemekből könnyűszerkezetes házak épülnek, amelyek megfelelnek a legszigorúbb energetikai követelményeknek.”

A kormánybiztos azt is elmondta, hogy amikor a közfoglalkoztatottság elindult, fontos volt, hogy azok az emberek, akik kikerültek a munkaerőpiacról, újra lehetőséget kaptak. Ennek a következő lépése az volt, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezessék a piacra, vagyis magánemberek, cégek foglalkoztassák őket. Ebben is komoly sikereket értek el, hiszen a korábbi közfoglalkoztattak száma a kétharmadával csökkent.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.